- fizikailag inaktív fogyasztók,
- szabadidő-sportolók,
- hivatásos sportolók.
Az természetes,
hogy a különböző csoportok tápanyagigénye nagymértékben eltér,
ebből következik az is, hogy az étrend-kiegészítő használata
a három csoportban más-más megítélés alá esik.
A lakosság nem sportoló része elsősorban azért használ
étrend-kiegészítőt,
hogy tápanyagigényét fedezze, egészségét megőrizze, esetleg testét
formálja. Az is igaz, hogy egészséges táplálkozás esetén nem
lenne indokolt az étrend-kiegészítők használata. Ez alól kivételt
képeznek bizonyos speciális állapotok, mint pl. a beteg vagy
fogyókúrázó
emberek, valamint a dohányosok számára fontos lehet a vitaminok,
ásványi anyagok megfelelő pótlása.
Mivel a szabadidősport célja az egészségmegőrzés, az étrend-kiegészítők alkalmazása egészséges táplálkozás esetén nem indokolt. Ennek ellenére a szabadidő-sportolók célja szintén a tápanyagigények fedezése, az egészségmegőrzés és a testformálás. Mint tudjuk, a szabadidőben végzett sportoknak gyakran nem az egészségmegőrzés a céljuk, sőt, nem elhanyagolható a velük járó egészségügyi kockázat sem. Számos példát tudnánk felsorolni, mely esetekben nem az egészségmegőrzés a cél. Például a küzdősportok, snowboardozás, súlyzós edzés, hegymászás és testépítés mind szabadidősport, de az edzés célja nem az egészségmegőrzés. Az viszont biztosan igaz, hogy a szabadidősportok is jelenthetnek olyan nagy fizikai megterhelést, amely szükségessé teheti az étrend-kiegészítők használatát, vagy éppen a használatukkal érhető el a kívánt cél.
Egész más elbírálás alá kerülnek a versenyszerűen sportolók, hiszen a tápanyagigények fedezése ebben az esetben, az egészségmegőrzés, a teljesítményfokozás és a testösszetétel kedvező irányba változtatása miatt történik. Az élsportban az étrend-kiegészítők segíthetnek a hirtelen emelkedett tápanyagigény fedezésében, a sporttevékenység káros hatásainak ellensúlyozásában, a regeneráció idejének csökkentésében, a szervezet energiaellátásának javításában, a sportteljesítmény javításában, és az edzéshez való adaptáció fokozásában. A hivatásos sportolók étrend-kiegészítésének indokoltságát illetően számos szakmai irodalom megjelent már, azonban nem bizonyított az étrend-kiegészítők folyamatos szedésének pozitív hatása. Azonban esetükben hasznos lehet bizonyos készítmények ellenőrzött alkalmazása (különböző vitamin készítmények, fehérjekoncentrátumok stb.). Az élsportolók esete azért is különleges ebben a tekintetben, mert csak szigorúan bevizsgált termékeket használhatnak a pozitív doppingteszt veszélye miatt.
A hazánkban is érvényben levő európai uniós szabályozás szerint a hagyományos étrend kiegészítését szolgáló minden olyan élelmiszer étrend-kiegészítőnek számít, amely koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási és élettani hatású anyagokat, egyenként vagy kombináltan. Megjelenési formája kapszula, pasztilla, tabletta, port/szirupot tartalmazó tasak, folyadékot tartalmazó ampulla, csepegtetős üveg vagy más hasonló forma, amely por, illetve folyadék kis mennyiségben való adagolására alkalmas.
Hazánkban
csak az említett rendelet előírásainak megfelelő étrend-kiegészítő
hozható forgalomba a fogyasztó számára előre csomagolt formában.
Mindezek után felmerül az a kérdés, miszerint szükség van-e egyáltalán étrend-kiegészítők fogyasztására? A táplálkozástudományi szakemberek egy része egyértelműen kijelentik, hogy a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás ellátja a testet a megfelelő tápanyagokkal és biológiailag hasznos anyagokkal, tehát étrend-kiegészítőkre nincs szükség. Mások sokkal óvatosabban kezelik ezt a kérdést, hiszen vannak azonban már a korábbiakban is említett egyedi élethelyzetek – pl. hajszolt, felgyorsult életvitel, dohányzás, alkoholfogyasztás –, amikor nincs módunk odafigyelni a megfelelő táplálkozásra. Esetlegesen folytatott szigorú diéta és fogyókúra esetén is szükség lehet e készítmények fogyasztására. Napjainkban alig találunk olyan személyt, aki ne illene bele valamelyik fent említett csoportba. Ennek megfelelően kell kiválasztani az étrend-kiegészítő készítményt, valamint fontos az is, hogy az adagot egyénre szabottan kell megállapítani.
Az étrend-kiegészítők kezdetben főként vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaztak a napi ajánlott adag körüli mennyiségben, de később a felhasznált hatóanyagok köre számottevően bővült. A napi étrendünk élelmiszerekből áll, ezért egyértelmű, hogy az étrend-kiegészítők gyakorlatilag csak olyan hatóanyagok lehetnek, amelyek élelmiszer eredetűek, vagyis vitaminok, ásványi anyagok, természetes antioxidánsok (teakivonat, szőlőkivonat, likopin, lutein stb.), zsírsavak, prebiotikumok, probiotikumok, élelmi rostok, biológiailag aktív komponensek (taurin, lecitin, kagylókivonat, kondroitin-szulfát stb.) és a mindennapjainkban is használt bizonyos gyógynövények (csipkebogyó, hársfavirág, menta stb.).
A táplálék-kiegészítőkről szóló definíció szerint a „koncentrált forma” azt jelzi, hogy a különböző teák, gyógyteák ki vannak zárva e kategóriából.
A táplálkozás tudományokkal foglalkozó szakemberek szerint az étrend-kiegészítők nem keverendők össze a különleges táplálkozási célú élelmiszerek néhány csoportjával, például a sportolóknak és a nehéz fizikai munkát végzőknek szánt termékekkel (közismert nevükön „sporttápszerekkel”, „body-porokkal, turmixokkal”) vagy a test-tömegcsökkentés céljára szolgáló, csökkentett energiatartalmú készítményekkel (köznapi nevükön fogyókúrás porokkal), amelyek többnyire napi egy, vagy maximum két étkezés helyettesítésére szolgálnak.
Hazánkban 1996 óta van jogszabályi előírás az étrend-kiegészítőkre. Természetesen ezt megelőzően is csak olyan készítmények kerülhettek legálisan forgalomba, amelyek az OÉTI engedélyezési eljárása során megfeleltek. A termékek egyszeri adagjában levő vitaminok és ásványi anyagok mennyiségének a napi ajánlott adag legalább 33%-át kellett fedeznie, de nem haladhatta meg az adott korcsoport számára ajánlott napi bevitelt. Ezek után 2000-ben létrejött egy speciálisan magyar kategória is, a „funkcionális készítmény” nevű termékcsoport, amely a fenti megjelenési formákban nem esszenciális, élelmiszer eredetű, élettanilag előnyös anyagokat (L-karnitint, lecitint, probiotikumokat stb.) tartalmazott koncentrált formában. Ezek a készítmények az EU-csatlakozást követően már szintén étrend-kiegészítőnek minősülnek, éppen a kategória megszűnése miatt.
A nevezett
készítmények a jogszabályi előírás szerint csak OÉTI-engedély,
illetve kötelező szakvélemény mellett kerülhettek legálisan
kereskedelmi forgalomba. Az engedélyt a benyújtott dokumentumok
értékelése
és a csatolt minták vizsgálati eredményei alapján adták ki. Az
új aktív összetevők, hatóanyagok csak előzetes OÉTI-értékelés,
szükség esetén OÉTI–OGYI (Országos Gyógyszerészeti Intézet)
egyeztetés után kerülhettek felhasználásra. A termékek biztonságosságát
lényegesen növelte, hogy a jól körülírt termékcsoportokhoz tartozó
készítmények előzetes szűrő után kerülhettek legálisan kereskedelmi
forgalomba.