Az étrend-kiegészítők kezdetben főként vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaztak a napi ajánlott adag körüli mennyiségben, de később a felhasznált hatóanyagok köre számottevően bővült. A napi étrendünk élelmiszerekből áll, ezért egyértelmű, hogy az étrend-kiegészítők gyakorlatilag csak olyan hatóanyagok lehetnek, amelyek élelmiszer eredetűek, vagyis vitaminok, ásványi anyagok, természetes antioxidánsok (teakivonat, szőlőkivonat, likopin, lutein stb.), zsírsavak, prebiotikumok, probiotikumok, élelmi rostok, biológiailag aktív komponensek (taurin, lecitin, kagylókivonat, kondroitin-szulfát stb.) és a mindennapjainkban is használt bizonyos gyógynövények (csipkebogyó, hársfavirág, menta stb.).
A táplálék-kiegészítőkről szóló definíció szerint a „koncentrált forma” azt jelzi, hogy a különböző teák, gyógyteák ki vannak zárva e kategóriából.
A táplálkozás tudományokkal foglalkozó szakemberek szerint az étrend-kiegészítők nem keverendők össze a különleges táplálkozási célú élelmiszerek néhány csoportjával, például a sportolóknak és a nehéz fizikai munkát végzőknek szánt termékekkel (közismert nevükön „sporttápszerekkel”, „body-porokkal, turmixokkal”) vagy a test-tömegcsökkentés céljára szolgáló, csökkentett energiatartalmú készítményekkel (köznapi nevükön fogyókúrás porokkal), amelyek többnyire napi egy, vagy maximum két étkezés helyettesítésére szolgálnak.
Hazánkban 1996 óta van jogszabályi előírás az étrend-kiegészítőkre. Természetesen ezt megelőzően is csak olyan készítmények kerülhettek legálisan forgalomba, amelyek az OÉTI engedélyezési eljárása során megfeleltek. A termékek egyszeri adagjában levő vitaminok és ásványi anyagok mennyiségének a napi ajánlott adag legalább 33%-át kellett fedeznie, de nem haladhatta meg az adott korcsoport számára ajánlott napi bevitelt. Ezek után 2000-ben létrejött egy speciálisan magyar kategória is, a „funkcionális készítmény” nevű termékcsoport, amely a fenti megjelenési formákban nem esszenciális, élelmiszer eredetű, élettanilag előnyös anyagokat (L-karnitint, lecitint, probiotikumokat stb.) tartalmazott koncentrált formában. Ezek a készítmények az EU-csatlakozást követően már szintén étrend-kiegészítőnek minősülnek, éppen a kategória megszűnése miatt.
A nevezett készítmények a jogszabályi előírás szerint csak OÉTI-engedély, illetve kötelező szakvélemény mellett kerülhettek legálisan kereskedelmi forgalomba. Az engedélyt a benyújtott dokumentumok értékelése és a csatolt minták vizsgálati eredményei alapján adták ki. Az új aktív összetevők, hatóanyagok csak előzetes OÉTI-értékelés, szükség esetén OÉTI–OGYI (Országos Gyógyszerészeti Intézet) egyeztetés után kerülhettek felhasználásra. A termékek biztonságosságát lényegesen növelte, hogy a jól körülírt termékcsoportokhoz tartozó készítmények előzetes szűrő után kerülhettek legálisan kereskedelmi forgalomba.