Számos bélbetegségben óriási jelentősége van a gyógyszeres kezelések mellett a táplálkozás minőségének. Ilyen betegségek a következők: fekélyes vastagbélgyulladásban (colitis ulcerosa, CU), Crohn-betegségben (Morbus Crohn, MC) és intermediate IBD.
A gyulladásos bélbetegségek esetén nem csak a gyógyszeres kezelés kiemelt fontosságú, hanem a táplálkozásnak és a táplálásterápiának legalább akkora jelentősége van a betegek állapotának javulásában,Az egyik jelentős probléma az, hogy az IBD-s beteg nem tudja normál táplálkozással fedezni a megnövekedett tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-szükségletét – pl. egyhangú étrend-összeállítás a számos panaszt okozó élelmiszer miatt –, akkor azokat másképp kell a szervezetébe juttatni. A (táplálás)terápia egyik fontos része a hiányállapotok megszüntetése is. Az esetek többségében indokolt étrend-kiegészítőket fogyasztani, hiszen a betegek csoportjainál egy vagy több mikrotápanyag hiánya egyértelműen jelentkezik. Azok a betegek, melyek sajátos diétát tartanak, mindenképpen szükségszerű az étrend-kiegészítők fogyasztása.
Gyulladásos betegségek esetén a tápanyagszükségleten kívül ügyelni kell a kialakult kalcium,- magnézium-, cinkhiányra, valamint az esszenciális zsírsav hiányra. Leginkább komplex esetről akkor beszélhetünk, ha társbetegség is fennáll, ebben az esetben a pontos nyomon követéssel összekapcsolt diéta beállítása indokolt.
Az IBD-ben ajánlott étrendnek vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagnak kell lennie. Fokozott A-, D-, E- és K-vitamin-felvételre, illetve a fokozott vas-, cink- és magnéziumszükséglet kiegészítésére van szükség, amely kizárólag étrendileg nem érhető el. Zsírszéklet esetén fokozódik a kalcium-, magnézium- és cinkvesztés, így ezek pótlásáról szintén gondoskodni kell.